Eddig nem sok komment érkezett ahhoz, amit írtam. Hiába: minden kezdet nehéz. (No meg persze nekem sem volt túl sok időm mostanában újabb posztokat írni.) Mindenesetre eddig a legtöbb komment wmiki nevéhez fűződik. Úgy érzem, hogy megérdemli, hogy az egyik kérdésére külön posztban válaszoljak. Rajta kívül valószínűleg úgysem sokan olvassák… :(
„miért lennének egely ötletei sültbaromságok?”
Hát, kedves wmiki, ennek számos oka van. Először is, nem csak személy szerint Egely Györgyel van probléma, hanem az Ő nevével fémjelzett csoporttal. Egely úr (és társai) sajnos elég termékeny feltaláló(k), nekem pedig egyéb elfoglaltságaim miatt nem adatott meg a lehetőség, hogy valamennyi korszakalkotó találmányával (találmányukkal) és felfedezésével (felfedezésükkel) megismerkedjek, ugyanakkor azok, amikről hallottam egyértelműen és vitathatatlanul a sültbaromság kategóriájába tartoznak. Nézzünk egy konkrét példát!
Nekem a személyes kedvencem a nullponti energia kicsatolás. Van egy olyan érzésem, hogy Egely úr és kollégái kicsit túl sokat nézték a TV-ben a Csillagkaput. Ott használnak ZPM-eket (Zero Point Module) energiaforrás gyanánt. Ez egy sci-fi filmben elmegy. A valóságban sajnos nem.
Tény, hogy a fizikában létezik az úgynevezett nullponti energia fogalma. A rossz hír az, hogy ezt sajnos nem lehet kinyerni. A probléma az, hogy ha egy rendszerből energiát vonunk el, akkor a rendszer energiájának csökkennie KELL. Azt az energia-szintet nevezzük nullponti energiának ahol a rendszer energiája már nem csökkenhet tovább: nem lehet több energiát kivonni belőle. (Definíció szerint a nullponti energia egy kvantummechanikai rendszer lehetséges legalacsonyabb energiája. Ilyenkor van a rendszer alapállapotban.) Értelemszerűen ez azt is jelenti, hogy ha egy rendszerből energiát tudunk kinyerni, akkor az nem alapállapotban volt, vagyis nem a nullponti energiát „csatoltuk ki”.
Ha ezután jön valaki, aki azt állítja, hogy Ő bizony ki tudja nyerni a nullponti energiát, az két dolgot jelenthet: vagy nem ismeri a nullponti energia fogalmát (gy.k.: azt se tudja, miről beszél…), vagy egyszerűen hazudik: át akarja verni a hallgatóságát.
Nem tudom, hogy a kettő közül melyikkel állunk szemben. Egy dolog viszont teljesen biztos: nullponti energia kicsatoló berendezés nem létezik.
Egy Bóday Árpád nevű úr (aki természetesen szoros kapcsolatban áll Egelyvel) már 1995-ben bejelentette, hogy elkészítette egy működő nullponti energia kicsatoló rendszer prototípusát, ami – akkori állítása szerint – 25 kW elektromos teljesítményt képes leadni (a nélkül, hogy bármiféle üzemanyagot kellene beletölteni), és egy éven belül (vagyis 1996-ban) 100-200 ezer forintos áron kereskedelmi forgalomban kapható lesz.
Mondanom sem kell, hogy erre azóta sem került sor. Azt se igazán lehet tudni, hogy a berendezés pontosan hogyan is működött volna. (Valószínűleg sehogy…) Volt valami ködös duma vákuumenergiáról, meg hasonlókról, de semmi konkrétum. (Ennél még Carter őrnagy is pontosabb leírást adott a csillagkapu működési elvéről… J)
Mesélhetnék itt más „találmányokról” is, de nem sok értelme van. Mindegyik hasonló a fent leírtakhoz.
Az összesben közös, hogy van valami nagyon ködös, tudományosnak hangzó blabla, de egyértelmű definíciók vagy leírások nincsenek. Gyakran használnak olyan szakkifejezéseket, amiknek külön-külön van ugyan jelentésük, de abban a szövegkörnyezetben ahol használják, teljesen értelmetlenek. (Mint pl. a nullponti energia kicsatolása…)
Időnként előállnak olyan „felfedezésekkel”, amik szöges ellentétben állnak a tudomány jelenleg elfogadott elveivel. Ezeket a bejelentéseket azonban nem támasztják alá bizonyítékokkal. A kísérleti berendezést nem mutatják be. A berendezés leírását, tervrajzait, a kísérlet menetét nem közlik. Maguk a berendezések nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. (Lásd pl. a fent említett generátort.) Semmiféle lehetőséget nem adnak arra, hogy egy független laboratórium ellenőrizze állításaikat. Egyszerűen azért kellene elhinnünk, hogy igazuk van, mert ők azt mondják.
Végső soron Egely Györgynek és kollégáinak az ellenőrizhetetlen állítása áll szemben a tudomány sokszorosan ellenőrzött, és kiválóan működő elveivel. Semmi okunk nincs rá, hogy komolyan vegyük Egelyéket. A szomorú az, hogy ennek ellenére vannak olyanok, akik nekik hisznek.