Azt hiszem, az előzményeket mindenki ismeri: a március 11-ei földrengés által keltett cunami a mellett, hogy több tízezer ember életét követelte, erősen megrongálta a fukushiamai atomerőművet is. A meghibásodások következtében több reaktorban is megolvadtak a fűtőelemek, károsodtak a pihentető-medencében tárolt használt fűtőelemek, robbanások történtek és jelentős mennyiségben jutottak ki a környezetbe radioaktív jód és cézium izotópok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a balesetnek a legsúlyosabb, hetes besorolást adta.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a cunamival ellentétben a nukleáris balesetnek eddig nem voltak áldozatai. (Az a két munkás, aki az erőműben életét vesztette, fizikai sérüléseket szenvedett. Gyakorlatilag elvéreztek…) Senki nem halt meg a sugárzás következtében. A csernobili katasztrófával ellentétben itt a környék lakosságát idejében sikerült evakuálni, így nem kaptak komolyabb dózist. Az tény, hogy az erőmű dolgozói és a mentésben résztvevők az általánosan elfogadott határértékeknél jóval nagyobb dózisokat kaptak/kapnak, de (megintcsak csernobillal ellentétben) közülük sem halt meg senki akut sugárbetegségben. Azok esetében, akik megkapták a (megemelt) maximálisan megengedett 200 mSv-es dózist, nagyjából 1 százalékponttal nőtt az esélye annak, hogy néhány évvel később rákot kapnak. (Érdekes, és szomorú dolog, hogy a médiában sokkal nagyobb figyelmet kapott a nukleáris baleset, mint a több tízezer áldozatot követelő cunami.)
Az első áldozatokról szóló hírek nem Japánból, hanem Európából érkeztek. A német kormány úgy döntött, hogy a katasztrófára való tekintettel 2022-ig bezárják az ÖSSZES németországi atomerőművet, és többet nem is építenek ilyeneket. E helyett a megújuló energiák részarányát 17-ről 35 százalékra növelik (ez örvendetes), a maradékot pedig fosszilis tüzelőanyagokat égető erőművekkel állítják elő (ez már nem annyira).
Környezetvédelmi szempontból az atomerőművek bezárása egyértelműen rossz döntés. (A negatív gazdasági hatásokat gondolom, nem kell részletezni…) Akinek nem lenne nyilvánvaló: a megújuló energia biznisz nem csak arról szól, hogy ne az oroszoktól meg araboktól függjünk. A globális felmelegedésért elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata felelős. Hiába növelik 35 százalékra a megújuló energiaforrások részarányát, ha közben a fosszilis tüzelőanyagok részaránya is növekszik. Az EU legerősebb gazdasága (ami eddig a környezetvédelem európai élharcosa volt) most jelentette be, hogy az elkövetkező években folyamatosan növelni fogja széndioxid kibocsátását!
És persze nem csak a széndioxid kibocsátása fog nőni. A szén égetése során a légkörbe kerül egy nagy rakás egyéb kellemetlen cucc is. Máig emlékszem, hogy kis koromban láttam, amikor Visontán építettek egy szép piros tetős házat. Nagyon megragadt bennem a kép, mert annyira elütött a többi szürke tetőtől. Pár évvel később, mikor megint arra jártunk, már ennek a háznak is szürke volt a teteje, annyi por rakódott rá a közeli hőerőmű által kipöfögött szarból.
Azt valószínűleg minden általános iskolás tudja, hogy a savasesőkért főleg a széntüzelésű hőerőművek a felelősek. Az már talán kevésbé közismert tény, hogy ezek az erőművek jelentős mennyiségben bocsátanak ki a környezetbe radioaktív anyagokat is. Sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a kőszén is tartalmaz radioaktív izotópokat. A szén elégetése után ezek egy része a légkörbe kerül, míg a nagyja (erősen feldúsulva) a salakban marad. Ez az oka annak, hogy pl. a salakbetonból épült házakban gyakran jóval nagyobb a levegőben a radon-koncentráció, mint más épületekben. Elsőre talán furcsán hangzik, de az atomerőművek nyugdíjazása növeli a környezetbe jutó radioaktív izotópok mennyiségét is.
Az egész ügy jellemző a zöldekre. Tény, hogy a fukushimai baleset nagyon komoly és veszélyes dolog volt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen katasztrófákat meg kell akadályozni. Nem szabad viszont átesni a ló túloldalára, mert azzal többet ártunk, mint használunk. Nem lehet egyszerűen nemet mondani egy technológiára: mindig a lehetséges alternatívák közül kell kiválasztani a legjobbat (vagy a legkevésbé károsat). Ebben az esetben nem ez történt. A fosszilis tüzelőanyagok sem környezetvédelmi sem gazdasági szempontból nem jó alternatívái a nukleáris energiának. Ezt a döntést a pánik vezérelte és nem a racionalitás.
Mára egyértelműnek tűnik, hogy a fukushimai baleset nagyon sok áldozatot fog szedni, de nem a környezetbe jutott radioaktív izotópok útján. Annakidején a Three Mile Island-i balesetnél sem halt meg senki a sugárzás miatt. Viszont többen is életüket vesztették közlekedési balesetben, mikor pánikszerűen megpróbáltak elmenekülni. Ma is nagyjából ez játszódik le, csak kicsit nagyobb méretekben. Most nem egy-egy család ül be az autóba, hogy elmeneküljön, hanem egy-egy nemzet, a negatív hatások pedig globálisak.
Szomorú.
Az utolsó 100 komment: